SZMSZ

1. A szakképző intézmény működési rendje

1.1. A tanulók fogadásának rendje

Az iskola épülete tanítási napokon 6 órától 20 óráig tart nyitva. Az ettől való eltérést - eseti

kérések alapján - az igazgató engedélyezheti. Munkaszüneti- és ünnepnapokon, illetve tanítási

szünetek alatt az intézmény zárva van. Ezeken a napokon nyitvatartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. Tanítási szünetekben a szakképző intézmény vezetése ügyeletet tart minden szerdán 8.00-tól 12.00 óráig.

Az oktatás a házirend „a tanulók, illetve a képzésben részt vevők munkarendje” fejezetében

meghatározottak szerint zajlik. Az első foglalkozás 07.45 órakor kezdődik. A foglalkozások

időtartama 45 perc, a csengetési rendet, a szünetek és a főétkezések időtartamát a házirend rögzíti.

Oktatói ügyelet 7.00 órától az első foglalkozás kezdetéig, illetve a foglalkozások közötti szünetekben kerül megszervezésre. Az ügyeletes oktató kíséri figyelemmel a tanulók viselkedését

és a házirend betartását. Rendkívüli helyzet, illetve baleset esetén őt kell értesíteni. A tanévre

szóló ügyeleti beosztást az igazgató készíti el, ami az intézmény tanári szobájában kifüggesztve

látható.

Az iskolai foglalkozásokon a szakiskolai pedagógus, az osztályba (csoportba) tartozó tanulók

és az igazgató engedélyével rendelkező személyek vehetnek részt.

Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában szünetekben, illetve hétfőtől csütörtökig

13.00-tól 14.30-ig történhet.

1.2. Online és hibrid oktatás rendje

Online vagy hibrid oktatást az illetékes kormányzati szerv, a fenntartó és az intézmény vezetője

rendelhet el a hatályos jogszabályok alapján. Ezen oktatási formák munkarendjét a házirend

mellékletét képező intézkedési terv tartalmazza.

2. Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka

átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az

intézmény vezetője felelős.

Ellenőrzésre jogosultak:

főigazgató,

a főigazgató vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet,

igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységre,

igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint,

gyakorlati oktatás megszervezésével megbízott oktató,

munkaközösség-vezető a munkaközösség tagjainál,

osztályfőnök, a saját osztályában zajló oktató-nevelő munka vonatkozásában,

 

szakiskolai pedagógus az igazgatótól kapott külön megbízás szerint.

Az ellenőrzés módszerei:

iskolai és egyéb foglalkozások látogatása,

tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata,

tanulói vizsgák és mérések ellenőrzése,

intézményi programok ellenőrzése,

dokumentumok vizsgálata,

összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési terület eredményességére

vonatkozóan,

beszámoltatás szóban és írásban.

Az ellenőrzés célja:

tájékozódás, segítségnyújtás,

feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése,

eredményesség, problémák feltárása,

 a minőségi munkavégzés fejlesztése.

Az ellenőrzés tapasztalatait a szakiskolai pedagógussal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű

meghatározásával – oktatói testületi értekezleten kell összegezni és értékelni.

3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak

jogviszonyban a szakképző intézménnyel

Az intézmény épületében csak az intézménnyel jogviszonyban állók, az ott hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak.

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek (látogatók) belépését, tartózkodási célját

és kilépését a portaszolgálat regisztrálja. A portaszolgálat útbaigazítást ad a látogatónak, szükség esetén – további intézkedésig – várakozásra kéri fel, illetve tájékoztatást ad a keresett személy távollétéről.

Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, szülői

részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén.

4. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők

közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai

4.1. A szervezeten belüli kapcsolattartás rendje és formája

A kapcsolattartás intézményi fórumai és rendje:

1. a) vezetői értekezlet, melynek résztvevői: az igazgató, az igazgatóhelyettes ) kibővített vezetői értekezlet: melynek résztvevői az igazgató, az igazgatóhelyettes és a

munkaközösség-vezetők (évente 2-3 alkalommal),

1. c) munkaközösségi értekezlet, melynek résztvevői: a munkaközösség-vezető, a munkaközösséghez tartozó oktatók (negyedévente),
2. d) tantestületi értekezlet, melynek résztvevői: az intézmény vezetése és a szakiskolai pedagógusok (az éves munkarend szerint),
3. e) osztályoktatói értekezlet: melynek résztvevői: az egy osztályban oktató pedagógusok és

az osztályfőnök (havi vagy szükség szerinti gyakorisággal).

A fentiek mellett az iskolavezetés rendszeresen tájékoztatja a szakiskolai pedagógus testületet

a várható feladatokról, értekezletekről, határidőkről, rendezvényekről az alábbi fórumokon keresztül:

pedagógus testületi tájékoztató (…. rendszerességgel)

e-mail

elektronikus napló

oktatói faliújság

4.2. Szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai, eszközei

szülői értekezletek (évente háromszor, az éves munkatervben meghatározott időben)

fogadó órák (évente háromszor, az éves munkatervben meghatározott időben)

szakiskolai pedagógus egyéni fogadó órája órarendben rögzített időpontban)

digitális napló

ellenőrző könyv

intézményi honlap

kötetlen, informális alkalmak (szalagavató bál, ünnepségek stb.)

A szülői közösség az intézmény képzési tanácsában képviselteti magát és vesz részt annak munkájában. Jogszabályi felhatalmazásával élve véleményezi az iskola hivatalos dokumentumait

azok elfogadása vagy módosítása előtt, véleményt nyilvánít az iskola életét meghatározó döntések előtt, részt vesz az iskola működésének alakításában és ellenőrzésében. (Szkt. 101.§, Szkr.

323-327.§) (Csak akkor maradjon bennne, ha van képzési tanács!)

 

4.3. Szervezeti felépítés

A Kecskeméti SZC Fazekas István Szakiskola szervezeti struktúrája

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Munkaközösségvezető

Szakiskolai pedagógusok

Gyermekfelügyelők

Technikai dolgozók

 

4.4. Vezetők közötti feladatmegosztás

A szakképző intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a

fenntartó, valamint a szakképző intézmény belső szabályzataiban előírtak szerint végzi, helyettese az igazgatóhelyettes. Az igazgatót a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője a

szakképzésért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat – a megbízás és a megbízás visszavonása kivételével – a főigazgató gyakorolja.

Az igazgató munkáját egy igazgatóhelyettes segíti.

Az igazgatóhelyettes megbízását az igazgató javaslata alapján határozott időre a Centrum főigazgatója adja.

Az igazgatóhelyettes és a más vezető beosztású dolgozók munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírását

az 1. számú melléklet, az igazgatótól átadott jogköröket e szabályzat 18. fejezete részletezi.

4.5. Kiadmányozás és képviselet szabályai:

Az igazgató a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányoz: kiadmányozási jogot gyakorol a

szakképző intézmény által a tanulói jogviszonnyal, a képzési jogviszonnyal, a törvényes képviselőkkel való kapcsolattartással összefüggésben a feladatkörében hozott döntések tekintetében. Hitelesíti a bizonyítványokat és tanúsítványokat, az átruházott kiadmányozási jog tovább

nem ruházható.

Az intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgató jogosult. A sajtóval

való kapcsolattartásra a Centrum főigazgatója és a kancellár jogosult, e jogosultságát eseti jelleggel az igazgatóra átruházhatja.

5. Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintettsége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöltésének hiánya esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén a következő sorrendben helyettesítik:

1) igazgatóhelyettes,

2) az igazgató és a helyettesek együttes távolléte esetén az igazgató írásban bíz meg egy

oktatót.

 Az igazgató helyettesítésekor az igazgatóhelyettes, illetve a megbízott oktató hatásköre – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő

döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki, továbbá ellenőrzik

az igazgató utasításainak végrehajtását, intézkednek a szakképző intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben.

 

6. A vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje

A képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy

az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.

A képzési tanácsot a tagok által maguk közül választott elnök képviseli. A képzési tanács elnöke közvetlenül az igazgatóval tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás formája: írásban vagy az

éves munkatervben meghatározott időben személyesen.

7. A szakiskolai pedagógus testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A szakiskolai pedagógus testület – a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző

intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével – a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy

esetileg – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.

Ilyen szakmai munkaközösségre átruházott ügyek:

az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadása;

az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadása;

a továbbképzési program szakmai munkaközösséget érintő részének elfogadása.

Egyéb átruházott ügyek és a jogkört gyakorló közösség megnevezése:

a tanulók magasabb évfolyamba lépése, az osztályozó vizsgára bocsátásról döntés (az

osztályban tanító oktatók közössége),

a tanulók fegyelmi ügyeiről szóló döntés (fegyelmi bizottság).

Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles – az oktatói testület

által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár. A szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

 

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

8.1. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálattal

A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért az igazgató és helyettese felelős. E tevékenységéhez szakmai támogatást kap a szociális munkástól, illetve együttműködik az érintett

diák osztályfőnökével. A pedagógiai szakszolgálatokkal az alábbi területeken működnek

együtt:

gyógypedagógiai tanácsadás, oktatás és gondozás,

fejlesztő nevelés,

szakértői bizottsági tevékenység,

nevelési tanácsadás,

logopédiai ellátás,

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

gyógytestnevelés,

iskolapszichológiai ellátás,

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Segítik, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakszolgálattal, igénybe tudják

venni annak szolgáltatásait.

Az igazgató szervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógiai

értékelés, szaktanácsadás, tantárgygondozás, oktatói továbbképzés, tanulmányi versenyek, országos mérések, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása ügyében.

8.2. Kapcsolat a család és a gyermekjóléti szolgálattal

Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatot tart:

az igazgató a feladatellátás intézményi szintű kérdéseiben,

az igazgatóhelyettes az intézményben felmerülő aktuális feladatok tekintetében

A legfontosabb feladatok:

a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, vagy veszélyeztetés esetén eljárás kezdeményezése,

az igazolatlan tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti

szolgálat értesítése,

részvétel a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken,

a rászoruló tanulók és szüleik, valamint a gyermekjóléti szolgálatok közötti kapcsolatfelvétel segítése.

 

8.3. Kapcsolat az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval

Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a jogszabályokban előírt

szűrővizsgálatok lebonyolítása, különös tekintettel az egészségügyi alkalmasság vizsgálatára.

A vizsgálatokat végző iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, az egyéb egészségügyi szervezettekkel és szolgáltatókkal való kapcsolatért az igazgatóhelyettes a felelős.

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A szakképző intézmény állandó ünnepélyeinek, megemlékezéseinek megnevezése, az ünnepély jellege, illetve a megemlékezés helye megjelölésével:

az iskola névadójának, Fazekas Istvánnak a születésnapja (iskolai ünnepség)

megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (iskolai ünnepség)

megemlékezés az 1848-as forradalomról és szabadságharcról (iskolai ünnepség)

megemlékezés az aradi vértanúkról (osztálykeretben)

megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (osztálykeretben)

a holokauszt áldozatainak emléknapja (osztálykeretben)

nemzeti összetartozás napja (osztálykeretben)

tanévnyitó ünnepély (iskolai ünnepség)

tanévzáró ünnepély (iskolai ünnepség)

ballagás (iskolai ünnepség)

szalagavató ünnepség és bál (iskolai ünnepség)

karácsonyi ünnepség (iskolai ünnepség)

Az ünnepélyeket a helyi szokásoknak megfelelően kijelölt osztályok / évfolyamok rendezik az

éves munkatervben jelölt oktatók vezetésével.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az intézményi munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre (ünnepélyekre és iskolai

rendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az oktatók és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon.

10.A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében

Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek:

szakmai munkaközösség

A munkaközösségek segítséget adnak az oktatóknak szakmai, módszertani kérdésekben, támogatják a pályakezdő oktatók munkáját. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz

az iskola oktatóinak belső értékelésében, az országos mérések lebonyolításában, az iskolai dokumentumok, szabályzatok megalkotásában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

A szakmai munkaközösség szakterületén véleményezi

 

1. a) a szakképző intézmény szakmai- és képzési programját, valamint továbbképzési programját,
2. b) a szakmai oktatást segítő eszközök, tankönyvek stb. kiválasztását,
3. c) a tanulmányok alatti vizsga követelményeit.

A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A

munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre.

A munkaközösség tagjai között a legfontosabb kapcsolattartási fórum a munkaközösségi értekezlet, melyet negyedévente, az iskola éves munkatervében rögzített időpontban vagy szükség

esetén sűrűbben kell megtartani.

A munkaközösség-vezető legalább féléves gyakorisággal beszámol az igazgatónak a munkaközösség tevékenységéről, a tanév végi oktatói értekezlet előtt írásos beszámolót készít a munkaközösség munkájáról.

11.Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskolában nincs iskolaorvos.

Az iskola egészségügyi ellátását végző gyermekorvos évente két alkalommal (a tanév elején és

végén) végez kötelező vizsgálatokat az iskolában egyébként a saját rendelési idejében és helyén

áll a tanulók rendelkezésére.

Az intézmény gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, utóbbi keretében különösen arról, hogy a tanulók évenként legalább egyszer szemészeti és belgyógyászati, évente kétszer pedig fogorvosi vizsgálaton vegyenek részt. Az ezeken való részvétel kötelező, a hiányzók

kötelesek az elmaradt vizsgálatot pótolni.

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások beadásának időpontját úgy kell megszervezni,

hogy azok a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarják. Az orvosi vizsgálatok időpontját a

védőnő egyezteti az iskolaorvossal és jelzi az igazgatóhelyettesnek. Az osztályfőnököket –

akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az

életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. E tevékenységben az iskolaorvos, a védőnő, az oktatók mellett civil szervezetek (pl. RÉV) munkatársai is részt vesznek.

12.Intézményi védő, óvó előírások

A munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás, valamint a tűz- és bombariadó terv rendelkezéseit minden dolgozónak ismernie, betartásáról gondoskodnia kell.

 

Az osztályfőnöknek a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük

védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával

kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, ezek témáját és az ismertetés

időpontját az elektronikus naplóba be kell jegyezni.

Az oktatóknak ismertetni kell a tanulókkal minden gyakorlati, technikai jellegű feladatot, illetve a foglalkozások vagy az intézményen kívüli programok előtt a baleseti veszélyforrásokat,

a kötelező viselkedés szabályait, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartást. A foglalkozásokon folyamatosan nyomon kell követniük ezek betartását.

Az oktatók, az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az

esetben vihetik be az intézménybe, ha

annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a szakmai programmal összhangban áll, annak megvalósításához szükséges,

az intézmény nem rendelkezik ilyen szakmai eszközzel és más intézményi eszközzel sem

helyettesíthető,

az igazgató engedélyezte,

megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak,

rendeltetésszerű használatra alkalmas,

életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet,

folyamatos felügyelete biztosított.

Az intézményi vagyonvédelme minden tanuló és foglalkoztatott kötelessége. Az intézményi

vagyont rendeltetésének megfelelően, a házirendben és más belső szabályzatokban meghatározottak szerint lehet használni.

Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti

időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat

tartalmazza.

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét

esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni, de csak oly módon és mértékben, amihez

biztosan ért, illetve orvost / mentőt hívni, a balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható módon megszüntetni,

az eseményt jelezni az igazgatónak,

baleseti jegyzőkönyvet elkészíteni.

13.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményei rendkívülinek tekinthetők. Amennyiben bármely tanulónak vagy foglalkoztatottnak rendkívüli eseményre utaló tény jut a

tudomására, vagy ilyen helyzetet észlel, köteles azt azonnal közölni az intézkedésre jogosult

felelős vezetővel (igazgatóval, annak távolléte esetén a helyettesítésére kijelölt személlyel).

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

a főigazgatót és általa a fenntartót,

az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha

ezt az intézkedésre jogosult vezető szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult vezető utasítására az épületben

tartózkodó személyeket megkülönböztető jelzéssel (pl. szaggatott csengetéssel) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A

veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére iskolai vagy

egyéb foglalkozást tartó oktató a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó oktatónak a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodókra is gondolnia kell,

a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket segíteni kell az

épület elhagyásában,

a foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó oktató hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e tanuló az épületben,

a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az oktatónak meg kell számolnia.

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –

felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek

stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi és / vagy katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgatónak vagy az általa kijelölt dolgozónak kell tájékoztatnia az eddig meghozott intézkedésekről. A

továbbiakban e szerv vezetőjének utasításait kell mindenkinek betartani.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az oktatói testület által meghatározott időben be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendőket a „Tűzriadó terv” tartalmazza.

 

14.Azok az ügyek, amelyekben a képzési tanácsot a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata véleményezési joggal ruházza fel

A szülők, diákok és oktatók képviselőiből álló képzési tanácsot véleményezési jog illeti meg a

következő kérdésekben:

az intézmény szakmai programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje,

az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés.

A képzési tanács figyelemmel kíséri a

tanulói jogok érvényesülését,

a nevelő és oktató munka eredményességét.

A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, és

e téma tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.

15.A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra

kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a

tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes

szabályai

Ha a tanuló kötelességei vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ha a kötelességszegés jellege nem ad okot fegyelmi eljárás megindítására, úgy a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható.

Ennek fokozatait a házirend tartalmazza.

15.1. Fegyelmi eljárás

A fegyelmi jogkört, az intézményi oktatói testülettől átruházott jogkörben egy legalább 3 fős fegyelmi bizottság gyakorolja, melynek tagjait az oktatói testület saját tagjaiból választja ki. Az

elnököt a fegyelmi bizottság tagjai maguk közül választják meg.

A tanuló elleni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az oktatói testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt. A fegyelmi eljárás megindulásáról a fegyelmi bizottság elnöke értesíti a tanulót,

kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, a meghatalmazott képviselőt és

ha van, a sértettet is.

A fegyelmi eljárás az egyeztető eljárással kezdődik, melynek igénybevételére (céljára, határidejére) fel kell hívni a tanuló (kiskorú esetén a törvényes képviselője) és ha van, a sértett (továbbiakban az érintettek) figyelmét. A tanuló és az érintettek az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelenthetik be, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához

hozzájárulnak-e.

 

Ha a tanuló és az érintettek az egyeztető eljárás lefolytatásához írásban egyaránt hozzájárultak,

a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel

kell függeszteni.

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén

a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell

szüntetni.

Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, és fegyelmi

tárgyalást kell tartani.

A fegyelmi tárgyalásról a tanulót (kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét) értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét,

azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló (kiskorú tanuló

esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője) ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem

jelenik meg.

Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a törvényes

képviselője) a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás akkor is

megtartható, ha a tanuló (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselője) előzetesen bejelentette,

hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi

tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti.

A fegyelmi bizottság munkájában részt vehet a diákönkormányzat képviselője, aki ott kifejtheti véleményét és a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

A fegyelmi bizottság felmentő határozatot hoz, ha megállapítja, hogy

a tanuló nem követett el kötelességszegést,

a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,

a kötelességszegést nem a tanuló követte el,

nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el vagy

a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz, ha

a kötelességszegés elkövetése és a fegyelmi eljárás megindítása között három hónapnál

hosszabb idő telt el,

a kötelességszegést valamely nevelési-oktatási intézmény már elbírálta vagy

a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél (kiskorú sérelmet elszenvedő fél

esetén a törvényes képviselője) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását.

Fegyelmi eljárás során adható büntetések:

megrovás,

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,

áthelyezés másik osztályába, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe

kizárás a szakképző intézményből.

 

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a kihirdetéskor ismertetni

kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc

nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben

érintett feleknek (kiskorú fél esetén a törvényes képviselőjének).

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, a tanuló mellett és ellen szóló körülményeket figyelembe kell venni.

A meghozott döntés ellen fellebbezést lehet benyújtani, melyet indokolni kell. Ebben csak

olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban a fellebbezőnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a határozat

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához

benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú fegyelmi

jogkör gyakorlója a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú

fegyelmi jogkör gyakorlójához. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezés elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül hoz

döntést.

16.Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

A digitális naplóból kinyomtatott, illetve előállított dokumentumok:

1. a) Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a

tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt

adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola

körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak és/vagy

a szülőnek.

1. b) A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A továbbiakban a dokumentumot az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni.
2. c) Eseti gyakorisággal (pl. iskolaváltáskor vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor) kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és az igazolatlan órák számát, a záradékokat. Az iratot az osztályfőnöknek kell aláírnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételnie, átadni a tanulónak és/vagy a szülőnek.

Az elektronikus naplóból elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon

elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény

igazgatója alkalmazhat.

 

17.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az elektronikusan előállított és hitelesített papíralapú dokumentumok kezelési- és tárolási

rendje azonos az egyéb papíralapú dokumentumokkal, rájuk egységesen az iratkezelési szabályzat előírásai vonatkoznak.

Az elektronikus formában mentett dokumentumokat az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott

személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

18.Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és

hatáskörök, munkaköri leírás-minták

18.1. Az intézményvezető által átruházott feladat- és hatáskörök

Az igazgatóhelyettesekre átruházott hatáskörök:

az oktatói munka ellenőrzése,

az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtása, szakszerű

megszervezése és ellenőrzése,

az oktatói továbbképzésének megszervezése, a továbbképzési program és beiskolázási

terv elkészítése, a teljesítés nyilvántartása,

a tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások megszervezése,

a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,

a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezésének ellenőrzése.

Az átruházott feladat-és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási

kötelezettség terheli. Az átruházott feladat-és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a

munkaköri leírások tartalmazzák.

18.2. Munkaköri leírás-minták

Lásd 1. sz. melléklet.

19.Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az

SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel

A szülői szervezet a jogszabályokban meghatározott tárgykörökben és módon döntési, egyetértési, véleménynyilvánítási, tanácskozási, tájékozódási, tájékoztatási és javaslattételi joggal

rendelkezik.

A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik különösen:

saját működési rendjének meghatározása,

 

saját munkatervének elfogadása,

tisztségviselőinek megválasztása.

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben,

így különösen:

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és szakmai programjának elfogadásakor és módosításakor,

az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet (büfé) nyitvatartási rendjének meghatározásakor,

az első tanítási órának a jogszabályban meghatározott időpont (nyolc óra) előtt történő

megkezdése tárgyában,

intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelésekor,

az éves munkaterv meghatározásakor.

Az intézmény vezetése az intézmény szülői szervezetének vezetőjén keresztül tart kapcsolatot

a szülői szervezettel.

20.Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az egyéb foglalkozások célja a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása, felkészítése

a különböző tanulmányi versenyekre, a lemaradó diákok fejlesztése és felzárkóztatása, az

egészséges életmód és rendszeres sportolás lehetőségének biztosítása, a szabadidő kulturált és

hasznos eltöltése, diákközösségek építése és fejlesztése.

Egyéb foglalkozásnak tekinthető a szakkör, önképzőkör, diáksportkör, tanulmányi, szakmai,

kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap, felzárkóztató foglalkozás, tanulmányi kirándulás. Időkeretüket, illetve megvalósulásuk időpontját, vezetőjük nevét az intézmény éves munkarendje, illetve a munkaközösség éves terve tartalmazza.

A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi. A foglalkozások

helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A foglalkozások témáiról és a hiányzásokról naplót kell vezetni.

A rendszeres egyéb foglalkozásokat az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó oktató nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. Jelentkezés

az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó oktatónál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, a

részvétel egy tanévre szól.

A kirándulásokat a diákképviselőkkel és a szülői szervezettel közösen, a tanulók és szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembevételével kell megtervezni és szervezni.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok: Az iskolai csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató

engedélye szükséges. A kérelmet a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt

legalább egy hónappal írásban nyújtja be az igazgatónak. 21.A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző

intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a

diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)

A tanulók, érdekeik képviseletére szakképző intézményenként diákönkormányzatot hozhatnak

létre. Minden osztályközösség megválasztja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztálytitkárát, valamint küldöttet delegál az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. Rajtuk keresztül tartanak kapcsolatot az intézményi diákönkormányzattal.

Az intézményi diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi jogszabályokban rögzített kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt és az igazgató által ötéves időtartamra megbízott oktató segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

Az intézmény vezetése és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája és rendje:

az igazgató és a diákönkormányzat közötti személyes találkozó (legalább tanévenként

egyszer),

a diákönkormányzatot segítő oktatón keresztül személyesen vagy írásban (szükség esetén),

a diákönkormányzat jogkörébe tartozó döntés-, illetve véleménynyilvánítás alkalmával

(személyesen vagy írásban)

minden tanuló jogosult egyéni ügyeivel vagy egy diákközösség kérésével az igazgatót

előre egyeztetett időpontban vagy a fogadóóráján felkeresni.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre

kijelölt helyiségeit. A diákönkormányzat kiadásaihoz előre meghatározott mértékben az iskola

éves költségvetése hozzájárul.

22.A duális képzőhellyel való kapcsolattartás formái és rendje

Az igazgató a gyakorlóhelyek szakmai irányítója, valamint az ott folyó szakmai munka szervezője.

A duális képzőhelyekkel történő kapcsolattartás formái:

személyes megbeszélések (évente négyszer, szükség esetén többször is)

gyakorlatszervezés,

duális képzőhelyek meglátogatása, a tanulók ellenőrzése,

együttműködési megállapodások kötése,

tájékoztató fórumok: továbbtanulásról, munkavállalási lehetőségekről

közös ünnepségek, informális találkozók.

 

A kapcsolattartás szóban és írásban történik.

23.A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét

veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A tanulóbaleseteket a jogszabály szerinti nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon

túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel

kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről

külön nyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a főigazgatónak – a fenntartóhoz történő továbbítás végett –, valamint át kell adni a tanulónak;

kiskorú esetén a szülőnek, gondviselőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett szakképző intézmény őrzi meg. A kivizsgálásba – lehetőség szerint – be kell vonni a diákönkormányzat és a szülői szervezet képviselőjét.

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére

nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

A súlyos balesetet – telefonon, e-mail-en vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a főigazgatónak és a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Kecskeméti SZC Fazekas István Szakiskola oktatói testülete elfogadta.

Kecskemét, 2021.