Házirend

1. Általános rendelkezések
A Kecskeméti SZC Fazekas István Szakiskola oktatói testülete, a szakképzésről szóló 2019.
évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 32.§ (2) bekezdése és a szakképzési törvény
végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkr.) 96.§-a alapján az
alábbi házirendet alkotja.
1.1. A házirend hatálya
A házirend hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottjaira a foglalkoztatás alapjául szolgáló
jogviszony típusától függetlenül, valamint tanulóira és a képzésben résztvevő, de tanulói
jogviszonnyal nem rendelkező személyekre.
1.2. A házirend célja, feladata
A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő
személyek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző
intézmény által elvárt viselkedés szabályait. (Szkt. 32.§ (2))
1.3. A házirend nyilvánossága
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie.
A házirend megtekinthető:
az iskola irattárában,
az iskola honlapján.
A házirendről, illetve annak újonnan elfogadott vagy módosított előírásairól minden
osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
- a tanulókat osztályfőnöki órán
- a szülőket szülői értekezleten.
2. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának,
mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások
2.1. A tanuló távolmaradása
A tanuló csak engedéllyel maradhat távol a kötelező iskolai foglakozásokról. A tanuló
távolmaradásának engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha azt a szülő vagy a nagykorú tanuló előre
bejelenti. A távolmaradás engedélyezését írásban kell kérni annak oka, időpontja és várható
időtartama megjelölésével. A kérelmet az osztályfőnöknél kell benyújtani, aki dönt róla.
Amennyiben az osztályfőnök akadályoztatva van, vagy a kért engedély 3 napnál hosszabb időre
szól, ebben az esetben az igazgató, illetve helyettese adja meg az engedélyt.
A tanuló az írásos kérelmére rávezetett vagy külön okiraton (pl. kilépési engedélyen)
megszövegezett engedély alapján maradhat távol az iskolától. 

Ha a tanulónak felmentése van valamely foglalkozás látogatása alól, testnevelés esetén a
tornateremben / sportcsarnokban, egyéb órák esetén gyermekfelügyelővel 1.számú teremben
köteles tartózkodni.
2.2. Mulasztás igazolása
Ha a tanuló a kötelező iskolai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást
igazoltnak kell tekinteni, ha a távolmaradásra
a) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére - a házirendben
meghatározottak szerint engedélyt kapott,
b) a tanuló beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja,
c) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget
tenni,
d) a tanuló vendégtanulói jogviszonyának tett eleget és azt a fogadó intézmény által kiállított
igazolással igazolja,
e) a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal -
továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított
igazolással igazolja.
A szülői igazolások összesített időtartama tanévenként nem haladhatja meg a három tanítási
napot.
A tanuló, illetve a szülő, előre nem látható hiányzás esetén a lehető legrövidebb időn belül köteles
jelenteni az iskolának a távolmaradás okát és várható időtartamát. A tanuló, illetve a szülő, a
távolmaradás időtartama alatt is köteles együttműködni az iskolával.
A tanuló lehetőleg a távolmaradását követő első tanítási napon, de legkésőbb a 3. tanítási napon
belül köteles igazolni a mulasztását. Ennek elmaradása esetén hiányzása igazolatlannak minősül.
A hiányzásról szóló igazolást az osztályfőnöknek kell átadni.
2.3. Értesítés igazolatlan hiányzásokról (Szkr. 163.§ alapján)
Amennyiben a tanuló igazolatlanul marad távol az iskolától, az osztályfőnök köteles értesíteni a
következő személyeket, illetve hatóságokat.
2.3.1. Tanköteles tanuló esetén
a) 1 óra után a szülő, kollégiumi nevelő írásbeli tájékoztatása,
b) 5 óra után (egy tanítási félévben) a gyámhatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat
értesítése / gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekvédelmi
szakszolgálat értesítése,
c) 15 óra után (egy tanítási félévben) az általános szabálysértési hatóság és a család- és
gyermekjóléti szolgálat értesítése / gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a
gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése,
d) 25 óra után (egy tanítási félévben) a tartózkodási hely szerinti illetékes gyámhatóság
értesítése.

2.3.2. Nem tanköteles tanuló esetén
a) 5 óra után (egy tanítási félévben) a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti
gyámhatóság, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekvédelmi
szakszolgálat értesítése,
b) 10 óra után a szülő (nagykorú tanuló estén a tanuló) értesítése,
c) 20 óra után a szülő (nagykorú tanuló estén a tanuló) ismételt értesítése.
A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül
igazolatlanul harminc foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy a szakképző intézmény a
tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét legalább két alkalommal
írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire / Szkr. 155. § /
2.4. Késés
Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késését igazolnia kell. A késések idejét
össze kell adni. Ha ez az idő eléri a 45 percet, egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak
minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról. / Szkr. 162. § /
3. A térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó
rendelkezések, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által
előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai
Az intézményben zajló képzés a tanulók és a képzésben részt vevők számára kettő szakma,
illetve az első szakképesítés megszerzéséig ingyenes. (Szkt. 3.§)
3.1. A térítési díj és a tandíj befizetése, visszafizetése
A szakképző intézmény nem szed térítési díjat és tandíjat a Szkr. 2. és 3.§-ban felsorolt
képzésekért, tevékenységekért.
(2) A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja
a) a 2. és 3. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,
b) a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam
megismétlését és
c) a rendes érettségi után, illetve a tanulói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony
megszűnése után a (további) érettségi vizsga(tárgyak) letételét,
d) továbbá a sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.
(3) A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja
a) a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel
összefüggő más szolgáltatást,
b) a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további
alkalommal történő megismétlését.
A tanulót terhelő térítési díjat, illetve tandíjat a fenntartó által meghatározott összegben és fizetési
határidőben kell az e célra kiadott készpénz-átutalási megbízással megfizetni.

Az iskolai étkezés igénybevételének feltételeiről és díjáról az osztályfőnök a tanév kezdetén
tájékoztatja a tanulókat.
3.2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás
A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogait – az irodalmi és a képzőművészeti
alkotások kivételével – az intézmény szerzi meg, ha az elkészítéshez, létrehozásához szükséges
anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. A vagyoni jogok díjazásának szabályait a
szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Az irodalmi és képzőművészeti alkotások vagyoni jogai a tanulót illetik. E vagyoni jogokat az
intézmény szerződés alapján, az abban meghatározott díjért szerezheti meg.
4. A szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és
feloszlatásának elve, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az
elosztás rendje
4.1. A szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és megszüntetésének elvei
A tanuló a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon részesülhet ösztöndíjban, egyszeri
pályakezdési juttatásban, szociális támogatásban. (Szkt. 59. §, Szkr. 170-173.§))
4.2. Az ingyenes tankönyvellátás iskolán belüli szabályai
Az intézmény könyvtári kölcsönzés formájában minden tanuló számára biztosítja az alanyi jogon
járó ingyenes tankönyvellátást.
A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen
használni. A könyvekbe beleírni nem szabad. A tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az
adott tanév utolsó tanítási hetén le kell adni a könyvtárban.
A tanulók az érettségi vagy szakmai vizsgára való felkészüléshez nem használt tankönyveket
legkésőbb az utolsó tanítási napon kötelesek leadni a könyvtárban, míg a vizsgához szükséges
könyveket a vizsga napjáig tarthatják maguknál.
Meg kell téríteni a tankönyv árát hanyag kezelés, elvesztés vagy szándékos rongálás esetén. Nem
kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó
értékcsökkenést.
Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tankönyveket köteles visszaadni.

5. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek
véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
5.1. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek vélemény-nyilvánításának formái
A tanuló véleménynyilvánítási jogát egyénileg, illetve kollektíven – a diákközösségeken,
diákönkormányzaton keresztül, gyakorolhatja. A véleménynyilvánítás formája lehet írásbeli vagy
szóbeli.
A véleménynyilvánítás - függetlenül annak helyétől és idejétől – nem sértheti az érintett személy
emberi méltóságát, illetve az intézmény jó hírnevét.
Amennyiben a véleménynyilvánítás jogszabályon vagy intézményi szabályzat rendelkezésén
alapul, úgy azt írásban, vagy annak jegyzőkönyvbe vétele mellett szóban lehet megtenni.
5.2. A tanulók rendszeres közösségi tájékoztatásának formái
A tanulók rendszeres közösségi tájékoztatásának a következő formái működnek iskolánkban:
- Az intézmény szintjén az igazgató és a diákönkormányzat közötti megbeszélés.
- iskola honlapján megjelentett közlemény,
- az elektronikus naplón keresztül küldött üzenet,
- “Classroom” csoportos online felületen adott tájékoztatás.
- Osztályok, illetve egyéni szinten az osztályfőnök vagy az oktatók által adott szóbeli vagy
írásos tájékoztatás.
5.3. A tanuló tájékozódási joga
A tanulót megilleti a tájékozódás joga a személyét, a tanulmányait, a hivatalos ügyeit érintő
kérdésekről. A tanuló ezt a jogát egyénileg, a hivatalos ügyintézési, ügyeleti időben az érintett
oktatóval vagy alkalmazottal való közvetlen megbeszélés útján gyakorolhatja.
A tanuló az oktatói szobába csak kifejezett hívásra léphet be, egyébként az érintett személyt az
oktatói szoba előtt megvárja, vagy egy beérkező másik oktatóval kihívatja.
Adminisztratív ügyekben a hivatalos ügyintézési idő, illetve a tanítási szünetekben érvényesülő
ügyeleti rend szerint intézheti ügyeit:
Tanítási napokon, az iskolatitkárságon: 7.30-16 óra között
Tanítási szünetben ügyeleti napokon, az iskolatitkárságon: 9-12 óra között
6. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei
és formái
A tanuló kiemelkedő teljesítmény elérése esetén (pl. kiemelkedő tanulmányi eredmény,
példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes
részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység) jutalomban
részesíthető. A jutalmazás egyént vagy közösséget egyaránt illethet.

A jutalmazások jellemző formái, időpontjai:
- osztályfőnöki dicséret: az osztályban végzett közösségi tevékenységért, alkalomszerűen adva,
- oktatói dicséret: adott tantárgyban elért kiemelkedő teljesítményért, alkalomszerűen vagy a
tanév végén adva,
- igazgatói dicséret: az intézményben végzett közösségi tevékenységért, az iskola
hírnevének öregbítéséért, alkalomszerűen vagy a tanév végén adva,
- oktatói testületi dicséret: az oktatói testület tagjainak szavazata alapján, a tanév végén
adva.
7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásainak elvei
Ha a tanuló, illetve a képzésben résztvevő a szakképzési jogviszonyából származó kötelességeit
vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi
büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatásának módját és a kiszabható fegyelmi
büntetések fajtáját a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló
12/2020. Korm. rendelet tartalmazza.
Amennyiben a tanuló, ill. a képzésben részt vevő cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás
megindításához szükséges szintet, úgy annak következménye fegyelmező intézkedés alkalmazása
lehet.
A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, használatakor figyelembe kell venni a tanuló életkori
sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Megválasztásakor a fokozatosság elve
érvényesül, ugyanakkor figyelembe kell venni a kötelességszegés módját és gyakoriságát.
A fegyelmező intézkedések formái azok fokozata szerint, az alkalmazásra jogosult személy
megnevezésével:
oktatói figyelmeztetés (maximum 3 alkalommal)
osztályfőnöki intés (1 alkalommal)
igazgatói figyelmeztetés (1 alkalommal)
igazgatói intés (1 alkalommal)
8. Elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes
képviselője hozzáférésének módja
A szülők a tanuló beiratkozását, illetve átvételét követően az iskolatitkártól kapott felhasználónév
és jelszó használatával férhetnek hozzá az elektronikus naplóhoz. Betekintési joguk a gyermekük
tanulmányi előrehaladását mutató adatokra és az iskola oktatóitól érkező üzenetekre van. Az
elektronikus napló használatával kapcsolatban az iskolatitkárhoz fordulva kapnak segítséget.
A szülő jogosult az elektronikus napló levelező rendszerét használni, a gyermekével kapcsolatos
hivatalos információk megszerzésére és közlésére. A szülő az első szülői értekezleten írásban
nyilatkozik arról, hogy az elektronikus naplóhoz az iskolától hozzáférést kapott, melynek
használatát megismerte és megértette. 

9. A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésekre biztosított
hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend
9.1. A foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésekre biztosított hosszabb szünet
időtartama
A foglalkozások közötti szünet a tanulók pihenését, felfrissülését szolgálja. A tanulók a szünet
teljes időtartamára jogosultak.
A tanulóknak a foglalkozások közötti szünetekben, az iskolában erre kijelölt helyen (tanteremben,
folyóson, udvaron) kell vagy lehet tartózkodniuk. Az iskola területe (épület fallal vagy kerítéssel
övezett része) szünetekben sem hagyható el.
A szünetekben az ügyeletes oktató rendelkezéseit be kell tartaniuk.
A csengetési rendben meghatározott hosszabb időtartamú szünet (nagyszünet) elsősorban a
tanulók étkezésére szolgáló időtartam, amikor a tanulók a tantermekben vagy az iskola
ebédlőjében étkezhetnek. Ebédelésre az ebédlő ajtaján kifüggesztett ebédeltetési rend szerint van
lehetőség.
9.2. Csengetési rend
foglalkozás
1. 07.45-08.30
2. 08.40-09.25
3. 09.40-10.25
4. 10.35-11.20
5. 11.30-12.10
6. 12.20-13.00
7. 13.05-13.45
8. 13.50-14.30
9. 14.40-15.20
10. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje
Az intézmény az adott tanévre vonatkozó éves munkarend szerint működik, melynek beosztásáról
a tanév kezdetén értesülnek a tanulók, illetve ami megtalálható az iskola honlapján.
A tanuló napi munkarendjét az órarend és a csengetési rend határozza meg.

A tanuló a tanítás kezdete előtt legalább öt perccel korábban köteles megérkezni az iskolába, és
elfoglalni a helyét a tanteremben, illetve a szakterem előtt csendesen, fegyelmezetten várakozni.
A foglalkozások megtartásához szükséges egyéb eszközök biztosításában az oktatókat tantárgyi
felelősök segítik.
11. Az iskolai foglalkozások rendje
11.1. Általános szabályok
A tanuló az iskolai foglakozásokon, programokon kipihenten, tiszta tudattal, tanulásra, illetve
munkára alkalmas állapotban köteles megjelenni és részt venni. Alkoholtartamú vagy más kábító
hatású anyagot az intézménybe behoznia, fogyasztania, fogyasztásra másnak felkínálnia,
terjesztenie tilos.
Az iskola teljes területén tilos a dohányzás.
A tanuló iskolai megjelenése (ruházata, frizurája, esetleg sminkje) legyen szélsőségektől mentes,
munkahelyhez illő, tiszta. Oktatóival és társaival való viselkedésében tartsa be a társas érintkezés
alapvető normáit, nyelvhasználata legyen a mindenkori alkalomhoz illő és igényes.
Az iskolában a diákok csak tanulással, illetve az intézmény szakmai programjában meghatározott
tevékenységekkel foglalkozhatnak. Minden ez alól kivételt jelentő tevékenységre, eseményre az
igazgató adhat engedélyt.
A tanulók egymásról a személyiségi jogok és az iskolai GDPR betartásával készíthetnek képés/vagy hangfelvételt. Az iskolai foglalkozásokon csak az oktató engedélyével rögzíthetnek képés/vagy hangfelvételt.
11.2. Az iskolai foglalkozások
Szaktanteremben vagy tanműhelyben tartandó foglalkozás előtt a tanulók a bejárat előtt, illetve
az erre a célra kijelölt helyen, csendben és fegyelmezetten várakoznak az oktatóra.
A tanuló az iskolai foglakozásokon köteles fegyelmezetten viselkedni, munkáját a legjobb tudása
szerint végezni, az oktatójával együttműködni.
 A tanuló csak az oktatójától kapott feladattal foglalkozhat, olyan eszközöket használhat,
melyekre tőle előzetesen engedélyt kapott.
 Infokommunikációs eszközeit kikapcsolt állapotban tarthatja magánál, kivéve, ha ezek
használatára az oktatója szólítja fel.
 Megszólalásai, tevékenységei megfelelnek az oktató elvárásainak, elősegítik saját maga
és csoportja eredményes tanulását.
A tanuló a számonkérések alkalmával csak olyan segédeszközt használhat, melyet oktatója
előzőleg engedélyezett, illetve amelynek használatát szakértői véleménye alapján az igazgató
határozatban engedélyezte számára.
A tanuló csak rendkívül indokolt esetben, oktatója engedélyével hagyhatja el a foglalkozást.
Ha a távozása végleges, úgy annak tényét, okát és pontos idejét a naplóban kell rögzíteni. 

Az oktató csak rendkívül indokolt esetben hívható ki a tanóráról. Távolléte időtartamára a
hetesek felügyelik az osztályközösséget.
11.3. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok
A testnevelés órára az előírt sportfelszerelésben (sportnadrág, sportcipő, STB.) kell megjelenni,
Balesetvédelmi okok miatt a tanulók ékszer-, haj-, illetve ruhaviseletét az iskola szervezeti és
működési szabályzata korlátozza. Erről és a testnevelés foglalkozások speciális munka- és
balesetvédelmi tudnivalóiról a foglalkozást tartó testnevelő év elején oktatást tart, melynek
tudomásul vételéről minden tanuló írásban nyilatkozik. Legfontosabb pontjai a helyiségben
kifüggesztve is olvashatók.
11.4. Egyéb foglalkozások és alkalmak
Egyéb foglalkozásokra (szakkör, sportkör, énekkar, fejlesztő foglalkozások stb.) az iskolai
foglalkozások szabályait kell alkalmazni.
Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések ünnepi viselete: sötét színű alj/nadrág, fehér blúz/ing.
11.5. A diákkörök
A tanulók érdeklődésük és igényük szerint diákköröket (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
művészeti csoport) szervezhetnek, melyek létrejöttét és működését az oktatók segíthetik.
A diákkör létrehozását minden tanév elején szeptember 15-ig kell az igazgatótól írásban
kérvényezni, aki az oktatói testület véleményét kikérve dönt az engedélyezésről, és a diákok
javaslatát meghallgatva kinevezi annak vezetőjét. A diákkör az engedély kiadását követően a
tanév végéig működik. A diákkörök alakításáról, tevékenységéről a tanév elején az
osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat.
11.6. A korábbi tanulmányok beszámíthatósága
Az intézmény szakmai programja alapján a korábbi iskolai tanulmányokat, illetve szakmai
gyakorlatot a szakirányú oktatásba beszámíthatja, melynek mértékéről (mentesítés a foglalkozás
látogatása alól vagy mentesítés a tantárgy tanulása alól) az igazgató dönt. Szkr.62. §
Megfelelő feltételek esetén, azaz, ha a korábbi tanulmányok beszámítása kellő számú tantárgyat
érint, a képzési idő lerövidítése is lehetséges.
A beszámítás iránti kérelmet az intézmény igazgatójához kell benyújtani, a kérelemhez mellékelni
kell az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének
igazolását, valamint a tantárgyat az adott tanévben tanító oktató javaslatát.
12. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó
területek használatának rendje
12.1. A tanuló közreműködése saját környezete rendben tartásában
A tanuló köteles a saját környezetét, az iskola közösségi helyiségeit és tereit, valamint az
iskolaépületet közvetlen övező területet – tisztán és rendben tartani. Ennek keretében köteles a
keletkezett vagy észlelt hulladékot a hulladéktároló edényben elhelyezni, a szennyeződést
feltakarítani vagy a takarításért felelős személynek haladéktalanul szólni.
A tanuló kötelessége, hogy rendeltetésszerűen használja az iskola létesítményeit és eszközeit,
megőrizze azok működőképességét, épségét, betartsa a munka- és balesetvédelmi előírásokat.
Lehetőségeihez mérten óvja a saját és mások vagyontárgyait. Amennyiben ezekben kárt észlel,
köteles jelenteni oktatójának, osztályfőnökének, vagy rendkívüli esetben az iskola bármely
más alkalmazottjának.
A tanuló az iskola területén talált gazdátlan tárgyakat az iskola portáján köteles leadni.
A tanuló köteles az energia- és vízfelhasználással takarékoskodni, azokat csak a szükséges
mértékben igénybe venni.
12.2. Az iskolai helyiségek, terek és területek használati rendje
Az osztálytermekben csak az osztályközösség tagjai, vagy a foglalkozásra oda beosztott tanulók
tartózkodhatnak.
A tanterem felszerelési tárgyai (padok, asztalok, székek, oktatói asztal stb.) a tanulást, tanítást
szolgálják, használni őket csak erre a célra lehet. Elrendezésük megváltoztatása csak az
osztályfőnök vagy az oktató engedélyével lehetséges.
A tanteremben lévő dekoráció az oktatással vagy az iskolai élettel legyen összefüggő, illetve az
esztétikus és harmonikus környezet kialakítását segítse. A dekoráció felügyeletét az osztályfőnök
látja el. Az ünnepi vagy egyéb alkalomra szóló rendhagyó dekorációt a kijelölt felelős személyek
vagy közösség helyezik el, és később gondoskodnak az eredeti állapot visszaállításáról.
A tanulók az iskola szaktantermeiben, tanműhelyeiben csak oktatói felügyelettel
tartózkodhatnak. Ezen helyiségek használatára vonatkozó részletes leírást az iskola szervezeti és
működési szabályzata tartalmazza, valamint az egyes helyiségek bejárati ajtaján, illetve falán van
kihelyezve. Ilyen részletes teremhasználati szabályzattal rendelkező helyiségek az
informatikaterem, a tornaterem.
12.3. Iskolai ebédlő
Az iskolai ebédlő a tanulók főétkezését szolgáló helyiség. Nyitvatartási ideje: 9.30-13.30 óra
között van. Az ebédlő az ott kifüggesztett sajátos használati rend és az ott felügyeletet ellátó
oktató/gyerekfelügyelő utasítása szerint vehető igénybe.
12.4. Egyéb közösségi terek
Az iskola szociális helyiségeit (WC, mosdó, öltöző stb.) csak rendeltetésszerűen, az
egészségügyi és higiénés szabályok betartásával lehet használni. A tanulók csak a számukra
fenntartott – kiírással jelzett – szociális helyiségeket vehetik igénybe.
A közösségi tereken kerülni kell a hangos zajt, tanítási időben a hangos beszédet. A közösségi
terek felügyeletével megbízott nevelő utasításait be kell tartani.
12.5. A tanuló által az iskolába bevitt tárgyakra vonatkozó szabályok
A tanuló csak a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszerelést viheti be az iskolába. A tanuláshoz
nem szükséges tárgy(ak) bevitele csak oktatói engedéllyel lehetséges. Tilos a testi épséget,
vagyonbiztonságot veszélyeztető eszköz, vagy ilyennek látszó tárgy bevitele az iskolába.
Az iskola erre kijelölt berendezési tárgyai (padok, szekrények), a tanuló által bevitt eszközök
ideiglenes, az adott tanítási napra történő tárolását szolgálják. A tanuló köteles a tároló
eszközök és helyek rendben tartásáról, a tanítási idő befejeztével kiürítéséről gondoskodni.
A tanulók csak saját felelősségükre járhatnak járművel az iskolába, melyeket az arra kijelölt
helyen tárolhatnak. Az iskola területén a tanuló nem közlekedhet járművel, ideértve a kerékpárt,
motorkerékpárt is.
Az iskola nem vállal felelősséget a tanuló által bevitt tárgyak megőrzéséért. A bevitt eszközök
megőrzése, az elvesztésből, eltulajdonításból, megrongálódásból eredő kockázatok viselése a
tanulót terheli, az azokból eredő kár – az iskolára nem hárítható át.
13. A szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai
programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli
rendezvényeken elvárt magatartás
A tanuló köteles a foglalkozás, gyakorlat helye szerinti gazdálkodó szervezet működési rendjét
és szabályzatait betartani; az ügyfelekkel, ellátottakkal szemben tisztelettudó, kulturált
magatartást tanúsítani.
A tanuló köteles, az iskola által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó
iskolán kívüli rendezvényeken a házirend előírásait betartani, fegyelmezett és udvarias
magatartást tanúsítani; a rendezvény ideje alatt a felügyeletét ellátó vagy a vezetésével
megbízott személy utasításait betartani.